Élelmiszermentő Akció

Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával, az alultápláltsággal és a túlzott vízfelhasználással kapcsolatos kockázatokat, miközben az éhezés világszerte nő.

Az uniós tagországok elkötelezték magukat az ENSZ azon fenntartható fejlődési célja mellett, amely szerint 2030-ig a felére kell csökkenteni az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségét kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint hogy csökkenteni kell a termelési és elosztási láncban keletkező élelmiszer-veszteséget.

Az élelmiszer-pazarlás napjaink egyik legnagyobb problémája, hiszen ételt kidobni nemcsak drága mulatság, de a környezetre is nagyon káros.

Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás globális kihívást jelent. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a világon előállított összes élelmiszer mintegy egyharmada kárba vész vagy hulladékká válik a termelőtől a fogyasztó asztaláig tartó élelmiszer-ellátási lánc valamely pontján. Az EU-ban ez évente mintegy 87,6 millió tonna élelmiszert jelent.

A hatékonyságnak az élelmiszer-ellátási láncban és a fogyasztás terén tapasztalható hiánya emellett jelentős hatást gyakorol a környezetre is. Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás korlátozása ezért mind az éhezés elleni küzdelmet, mind a környezettel kapcsolatos problémák – például az éghajlatváltozás – elleni küzdelmet segítheti.