A romák felét az EU-ban még mindig hátrányosan megkülönböztetik

Roma Szeretetszolgálat

A romák felét az EU-ban hátrányosan megkülönböztetik, 80 százalékuk a mai napig mélyszegénységben, a szegénységi küszöb alatt él.

Diszkrimináció, amivel a romák naponta szembesülnek

A roma emberek Európa legnagyobb etnikai kisebbsége, mintegy 12 millióan élnek az EU-ban. Az EU Alapjogi Ügynöksége 2019-es felmérése megjegyzi, hogy a vizsgált hat uniós országban a romák és vándorló életmódot élők csaknem fele (45%) tapasztalt hátrányos megkülönböztetést az élet legalább egy területén.

Közös nehézségek a minőségi oktatáshoz való korlátozott hozzáférés és a munkaerő-piaci beilleszkedés problémái, ami további szegénységhez és társadalmi kirekesztéshez, a minőségi egészségügyi ellátás hiányához és rossz életkörülményekhez vezet.

Oktatás és munkavállalás

A kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés hamar eléri a romákat. A Bizottság 2019-es jelentése szerint a roma gyermekek 68 %-a hagyja el korán az iskolát, és mindössze 18% lép tovább magasabb oktatási szintekre. A 6–24 év közötti roma emberek 63%-a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal, szemben a 12%-os uniós átlaggal.

Szegénység

A romák közül sokan élnek nagyon rossz társadalmi-gazdasági körülmények között, és diszkriminációval, társadalmi kirekesztéssel és szegregációval kell szembesülniük. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint a romák 80%-a továbbra is a szegénységi küszöb alatt él.

Gyűlölet-motivált zaklatás

A válaszadók közel fele (44%) tapasztalt gyűlölet-motivált zaklatást a felmérést megelőző 12 hónapban. Voltak, akik a romákat okolták a koronavírus kelet-európai országokban való terjesztéséért.

A minőségi egészségügyi ellátás hiánya és rossz életkörülmények

Az eredmények azt mutatták, hogy a romák csaknem egynegyede nem rendelkezik egészségbiztosítással. A kutatások szerint minden harmadik roma ember folyóvíz nélküli lakásban él, tízből egy esetben pedig áram sincs. 78%-uk él túlzsúfolt lakásban és 43 %-ukat éri hátrányos megkülönböztetés a lakásvásárlás vagy -bérlés során.

A képviselők javaslatai 

Az októberi első plenáris ülésen elfogadott állásfoglalásukban a képviselők egyenlő hozzáférést kértek a roma emberek számára a lakhatáshoz, oktatáshoz, egészségügyhöz és a munkához. Arra szólították a tagállamokat, hogy a szegénység által fenyegetett gyermekek társadalmi kirekesztése elleni nemzeti terveikbe foglalják bele a roma gyerekeket is. A tagállamoknak ezenkívül dolgozniuk kellene a szegregáció felszámolásán és az iskolákban diszkriminációellenes kampányokra lenne szükség. A jelentés kiemeli fontosságát a közösség sokszínűségének, és a romák egyenlő részvételének a közpolitikában.

A Parlament kijelentette, hogy a romáknak tisztességes lakhatáshoz kell jutniuk, és sürgette a Bizottságot, hogy hozzon létre egy korai figyelmeztető mechanizmust a jelenlegi problémák megoldására elkülönített uniós forrásokkal való visszaélések azonosítására. Emellett arra szólította a Tanácsot, hogy zárja le a 2008 óta blokkolt megkülönböztetésellenes irányelvről folytatott tárgyalásokat.

A képviselők kitártek arra is, hogy az Ukrajnában élő mintegy 400 000 roma 10-20%-a hontalan vagy a hontalanság veszélyének kitéve, és követelték a roma menekültek védelmét a jogellenes kiutasításokkal és a diszkriminációval szemben, amikor ideiglenes védelemért folyamodnak.

Uniós lépések az integráció érdekében

A Tanács 2013-ban ajánlást fogadott el a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről, amelynek fő célja a cigányellenesség megszüntetése és a szegénység csökkentése volt.

Az EU 2011-ben fogadta el a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerét, hogy előmozdítsa a romai emberek társadalmi-gazdasági integrációját. A Bizottság 2019-ben megvizsgálta az uniós keretrendszer sikerességét és azt, hogy az miként mobilizálta a romák integrációja érdekében az egyéb európai szakpolitikai, jogi és finanszírozási eszközöket. Az értékelés megállapította, hogy habár értek el sikereket, főként az oktatás területén, az integráció összességében csak kis mértékben valósult meg, aminek egyik fő oka a nem kötelező erejű lépések.

2020 októberében a Bizottság javaslatot tett a 2020–2030-as stratégiai keretre a romák integrációjának ösztönzésére, amelyet megerősített a Tanács 2021 márciusában elfogadott ajánlása a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről. Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) támogatja a marginalizált közösségek társadalmi és gazdasági integrációját, míg az állampolgári jogok és értékek egyenlősége program küzd a diszkrimináció minden formája ellen.

A 2022 áprilisában zajló heves plenáris vita során a képviselők hangsúlyozták, hogy a roma közösségek az EU-ban továbbra is rossz körülmények között élnek és korlátozottak a lehetőségeik, ezért további intézkedésekre szólítottak.