Írta; Ifj.Rostás-Farkas György
A szegénység aránya a roma családok körében még mindig három–négyszerese az országos átlagnak, a társadalmi kirekesztettség továbbra is strukturális jellegű. Az általános iskolákban jelentős roma tanulói szegregáció tapasztalható: több száz településen a roma gyermekek elkülönítése külön osztályokban fordul elő.
2023-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága megítélt károkozásért pénzbüntetést ítélt meg Magyarországnak a Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola ügyében, amely az etnikai alapú elkülönítés megszüntetésére is kötelezést tartalmazott.
A részvétel a középfokú oktatásban továbbra is alacsony: kevesebb mint minden harmadik roma gyermek jut el középfokra, és az értelmi fogyatékosként tévesen diagnosztizáltak aránya nagyon magas.
Az oktatási színvonal és munkaerő‑piaci lehetőségek alacsony szintje miatti munkanélküliség jelentősen magasabb a roma közösségekben.
A jelenlegi szociális integrációs stratégia szélesebb célcsoportokat céloz, így a roma csoportokat nem kizárólagosan kezeli, ami megnehezíti az eredmények mérhetőségét.
Számos roma település továbbra is környezeti kockázatokkal szembesül: nincs vezetékes víz, vagy nincs megfelelő szennyvíz‑infrastruktúra. Ez jelentősen rontja az egészségi állapotot, például az ózdi Bánszállás esetében.
A környezeti rasszizmus, mint jelenség, strukturálisan hátrányos helyzetben tartja a romákat, ami hozzájárul a várható élettartam átlagosan 10–15 évvel való lecsökkenéséhez.
Egy friss jelentés szerint a roma közösségek részvétele a döntéshozatalban továbbra is marginális. A hivatalosan működő roma önkormányzatiság nem képes eredményesen képviselni az önérdekeket, és több roma civilszervezet anyagi okok miatt megszűnőben vannak.
Írta; Ifj.Rostás-Farkas György
Újságíró, publicista
Cigány Tudományos és a identitásőrző Szövetség, Roma Szeretetszolgálat elnöke
