Sztojka Attila Roma Kapcsolatokért Felelős Kormánybiztos-A Fiataljaink a Jövőt Jelentik Számunkra

Sztojka Attila a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője is megemlékezett a Nemzetközi Ifjúsági Napról hivatalos Facebook oldalán.

Az országgyűlési választás tétje az volt, hogy a romák ügye zsákutcába jut, vagy a nemzeti kormány alatt folytatódik a 2010-ben elindult fejlődés – erről beszélt a Fidesz–KDNP országos listájáról a parlamentbe jutó képviselő.

Sztojka Attila szerint az elmúlt tizenkét évben a kormány intézkedéseivel esélyt és lehetőséget teremtett a hátrányos helyzetű embereknek, akik közül mind többen képesek önálló egzisztenciát teremteni.

A 2010 előtti, baloldali kormányzati politika a tömeges munkanélküliséggel, a segélyezéssel a szegénységet, a kiszolgáltatottságot konzerválta. Az akkori intézkedések nem arra ösztönözték az embereket, hogy az adott élethelyzetből ki akarjanak törni. Ez egyértelműen zsákutca volt – jelentette ki lapunknak a Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselő. Sztojka Attila kiemelte: 2010 előtt az emberek féltek, aggódtak, reménytelenségben és jövőtlenségben éltek. Szavai szerint ezek együttesen eljuttatták a roma közösséget is oda, hogy látták: nem indultak el azok a változások, amelyeket a rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozás után reméltek. 

Munkával lehet érvényesülni!

Ezzel szemben 2010 után a nemzeti kormányzat igyekezett mindenkit képessé tenni arra, hogy önállóan részt vegyen az élete alakításában, dolgozzon, rendszeres jövedelme legyen, hiszen ha munka van, minden van. Ezzel a korábban a baloldal elhibázott politikája miatt hátrányos helyzetben élő emberek is a kiszolgáltatottsággal szemben lehetőséget kaptak az önálló életre, a saját egzisztencia megteremtésére – mondta el Sztojka Attila. Hozzátette: a munkaalapú társadalomhoz a roma közösségek is csatlakoztak.

Ezt azzal támasztotta alá, hogy soha ennyien nem dolgoztak még a romák körében, mint manapság. Mint rámutatott, az elmúlt egy évtizedben körülbelül ötven százalékkal nőtt meg a foglalkoztatottság a romáknál, mint ahogy a kistelepüléseken, ahol nagyobb számban élnek hátrányos helyzetű emberek, az adó-erőképesség a duplájára növekedett.

Így a társadalmi mobilitási csatornák megnyíltak. Ennek is köszönhető, hogy egymillió fővel csökkent a szegénységben élők száma, ami az Európai Uniónak tíz évvel ezelőtt tett vállalás több mint duplája – fogalmazott. 

Sztojka Attila kifejtette, hogy a munkaalapú társadalom kiépítésénél a közfoglalkoztatás az egyik első lépés volt, amely rendkívül hatékonynak bizonyult, segített megteremteni az értékalapú gondolkodást.

Majd amikor a gazdaság fellendülésével a munkaerő-kereslet megnövekedett, ez a romák előtt is teret nyitott. 

Éltek a lehetőségekkel a romák 

–Az tévút, ha valaki azt mondja, hogy a nemzeti kormány által megteremtett lehetőségekkel a roma közösségek nem tudtak élni. A mi esetünkben is igaz, hogy olyan programokat indítunk el, amelyek hosszú távon fenntarthatók, és amelyek hozzásegítik az embereket ahhoz, hogy tényleg önálló életet tudjanak élni hangsúlyozta a képviselő. 

A szakpolitikus emlékeztetett arra is, hogy 2010 előtt a legjellemzőbb a roma és nem roma társadalom egymással való szembenállásának erősítése volt. Úgy véli, hogy amikor bizonyos folyamatokat etnicizáltak, az megosztottságot eredményezett, amely szükségszerűen erősítette a szembenállást. S szavai szerint egy nemzet nem tud akkor előrehaladni, ha a társadalmon belül ilyen jellegű feszültségek vannak, ehelyett a fejlődéshez az egymás mellé állásnak kell kialakulnia.

Ezért is mondjuk azt, hogy a 2010-es választás után olyan gyökeres változások, szakpolitikai folyamatok indultak el, amelyeknek eredményeként a magyar társadalmon belül a békés egymás mellett élés lett a jellemző.

Vannak találkozási pontok, az emberek tisztelik a másikat, és elismerik egymás teljesítményét.

Létrejöttek és megerősödtek a közösségek, amelyek 2010 előtt nem léteztek, és akkor nemcsak gazdasági, hanem morális válsággal is meg kellett küzdenie a magyar társadalomnak.

Ami abba torkollott, hogy 2008–2009-ben romák elleni gyilkosságsorozat valósulhatott meg Magyarországon. Ennek az alapja, a gyűlölködés, a 2000-es évek közepén indult el. Szerencsére azonban a nemzeti kormány 2010 után a szembenállás helyett az együttműködést erősítette – hívta fel a figyelmet a képviselő. 

Folytatni kell a vidék fejlesztését 

Sztojka Attila kifejtette: a mostani országgyűlési választás tétje az volt, hogy a romák ügye zsákutcába jut, vagy a nemzeti kormány alatt folytatódik a 2010-ben elindult fejlődés. A szakpolitikus az elért eredmények között említette, hogy a főként felnőttképzésben és a foglalkoztatás elősegítésén munkálkodó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság közreműködésével több mint tízezer nehéz sorsú fiatal kap teljesítményalapú ösztöndíjat, a telepprogramokban pedig hatszáznál is több ház épülhetett hátrányos helyzetű családoknak. Ez is hozzásegíti az embereket, hogy később adófizető állampolgárokká válhassanak. – Ezért is van az, hogy soha annyi szavazatot nem kaptak a keresztény, konzervatív erők, a Fidesz–KDNP, mint most, a baloldal értéksemleges összefogása nem működött. Vidéken, a kistelepüléseken, ahol arányaiban több hátrányos helyzetű ember él, azért támogatták a nemzeti oldalt, mert elismerték a kormány munkalapú társadalom megteremtésére irányuló törekvéseit. Április 3-a arról is szólt, hogy ne forduljunk vissza – mondta el Sztojka Attila, aki szerint a következő ciklusban is folytatni kell a szegénység elleni küzdelmet, és azon kell dolgozni, hogy a vidéki élet még inkább a lehetőséget, az élhetőbb környezetet jelentse az embereknek. 

Ifj. Rostás-Farkas György

Roma Szeretetszolgálat elnöke

Roma Media Center-Az Álhírek Ellen

főszerkesztője