Sztojka Attila nélkül nem tud megvalósulni a hazai romák felzárkóztatása

Sztojka Attila a legfelkészültebb és a leghitelesebb romaügyi szakértő, akire szüksége van a hazai cigányságnak.

Munkássága jól bizonyítja mindezt.

Több mint három évet töltött el a Társadalmi és Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatójaként.

A közfoglalkoztatás 2011 és 2012 körüli megújításában nagy előrelépés történt amiért Sztojka Attilának nagyon sokat köszönhet a legnagyobb hazai kisebbség a cigányság és a hátrányos helyzetű nem cigány családok is.

A hátrányos helyzetű cigány közösségek és csoportok kiutat találtak Sztojka Attila TEF volt főigazgató vezetése alatt.

A nagyon szegény körülmények között élő emberek tízezrei éltek a munka által nyújtott lehetőségekkel, a Fidesz-KDNP kormány gazdaságélénkítő csomagjainak köszönhetően nagyon sokuk képessé vált arra, hogy a munkaerőpiacon eltudjon helyezkedni, ezáltal a segélyek helyett bérből és tisztességes fizetésből éljen.

Nagyon sok látványos és lényeges eredményeket ért el, de a hazai cigányok teljes felzárkóztatásáig még bőven van mit tenni, ezért is van szükségük a cigányoknak Sztojka Attilára!

Szabolcsban, borsodban és békés megyében is a hátrányos helyzetű településeken elindultak a fejlesztések, lakásfelújítások és lakásvásárlások amihez hozzá járult a kormány által létrejött CSOK-is amit a településeken élők is igénybe tudtak venni.

1998 és 2011 között az Esztergom-Kertvárosban lévő Arany János Általános Iskola nevelőtanáraként dolgozott, emellett 2003-tól az esztergomi Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is volt

1998-tól 2011-ig az Esztergom Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselője volt, ezzel párhuzamosan 2002-ig Esztergom-Kertváros Részönkormányzatának képviselője és Esztergom Város Önkormányzata képviselő-testületének Nemzetiségi és Etnikai Bizottságának külső tagja volt, majd 2002-ben az Oktatási és Ifjúsági Bizottság, 2006-ban pedig a Városfejlesztési Bizottság külső tagja lett.

2002-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Vitéz János Tanárképző Központjában szerzett szociálpedagógus diplomát, majd 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán diplomázott szociálpolitikusként.
2011-ben Balog Zoltán hívására a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese lett, majd 2012 és 2019 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma főosztályvezetője volt.

2012-től 2015-ig az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tudományos munkatársaként is dolgozott, 2016 óta pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen óraadó. 2019 és 2022 között a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója volt, 2021 augusztusában pedig roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosnak nevezték ki.

2019-től, Pintér Sándor megbízásából a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatójaként a Belügyminisztériumban foglalkozott a társadalmi felzárkózással.

Orbán Viktor miniszterelnök 2021. augusztus 4-én roma kapcsolatokért felelős kormánybiztossá nevezte ki Sztojka Attilát, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatóját.

A Belügyminisztérium intézményeként működő Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság kiemelt feladatának tekintette az elmúlt időszakban létrehozott felzárkózási intézkedésekre épülő esélyteremtés minél szélesebb körű bevezetését. Sztojka Attila kormánybiztosi kinevezésének célja, hogy az eddigi munkáját nagyobb hatáskörrel végezhesse.

Sztojka Attila mindig is elsődleges céljának és feladatának tekintette, hogy a megfelelő munkahelyek megteremtésével és az ehhez vezető programok és képzések megvalósulásával megfelelő esélyt adjon, és kiutat mutasson a hátrányos helyzetű roma és nem roma emberek számára.

Sztojka Attila májusban a Mandinernek nyilatkozott : Nagy eredmények születtek, egy összetett folyamat, sok ágazat munkájának eredményeként és persze a gazdasági konjunktúrának köszönhetően. A romák által sűrűn lakott települések adófizető ereje megugrott, kétszer annyi roma ember él bérből és fizetésből. Ezekkel is összefüggésbena szegénységben élők száma csaknem egymillióval csökkent, ami mutatja, távolról sem csak roma emberek, családok számolhatták csak fel szegénységüket, hátrányos helyzetüket.

A nemzeti kormány 2010-ben teljesen más alapra helyezte a hátrányos helyzetű emberek felemelkedését szolgáló intézkedéseit: munka alapú társadalmat kívánt megvalósítani. És ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy ez meg is valósult: a foglalkoztatási mutatók a csúcson vannak. A passzivitás évtizedei után a legnehezebb helyzetben élők is mozgásba lendültek.

Ha munka van, minden van, és a munkának van jövője Magyarországon; ez segíthet a nehezebb időkben is.  

Írta: Ifj. Rostás-Farkas György