Romák az EU-ban

Roma Szeretetszolgálat

A romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségét. A becslések szerint mintegy 10–12 millió főre tehető az Európa területén élő romák száma. Körülbelül 6 millióan közülük az EU polgárai vagy lakosai. Nagyon sok roma az EU-ban még mindig előítéleteknek van kitéve és társadalmilag kirekesztett helyzetben van, noha a megkülönböztetés Unió-szerte tiltott.

A roma kifejezés gyűjtőnév, mely különböző cigány népcsoportokra utal (rom, romnicsel, szintó, mánus, jenis stb.). A roma lakosság egy része vándorló életmódot folytat, ezért gyakran nevezik őket „utazóknak” is (pl. Franciaországban: gens de voyage, Olaszországban: camminanti). Az uniós szakpolitikákban egyezményesen a roma kifejezést használjuk.

A romák egyenlőségének, valamint társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó új uniós stratégiai keret

Az előző stratégiai keret elsősorban a romák társadalmi-gazdasági integrációjára összpontosított. 2020. október 7-én a Bizottság egy új – megerősített és megreformált – uniós romastratégiai keretet bocsátott elő, amely átfogó, három pilléren nyugvó megközelítést alkalmaz. Ez a megközelítés a társadalom peremén élő roma lakosság társadalmi-gazdasági befogadására irányuló intézkedéseket a romák egyenlőségét és társadalmi részvételét elősegítő eszközökkel egészíti ki. Minden roma számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy teljes mértékben kibontakoztassa képességeit, és részt vegyen a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életben.

A Bizottság előterjesztett egy javaslatot is tanácsi ajánlásra a romák egyenlőségének, valamint társadalmi befogadásának és részvételének témájában. A Tanács jelenleg vizsgálja a javaslatot.

Az új stratégiai keret meghatároz három új horizontális célt, melyek kiegészítik az előző stratégiai keret négy – egy-egy részterületet érintő – célkitűzését.

Emellett kiemelt uniós célértékeket rögzít, javítja az adatgyűjtést, a jelentéstételt és a monitoringtevékenységet, valamint új mutatókat javasol.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által közzétett 2020. évi nyomonkövetési keret részletesen meghatározza az új célokat és mutatókat. A tagállamok közötti differenciált megközelítés javítani fogja az erőfeszítések hatékonyságát és elő fogja mozdítani az ismeretek bővítését.

Az új uniós stratégiai keret jobban figyelembe veszi a roma lakosság sokféleségét, hogy az egyes országok stratégiái tükrözzék a különböző csoportok – a nők, a fiatalok, a gyermekek, a határokon átutazók, a hontalanok, az LMBTI-személyek és az időskorúak, valamint a fogyatékossággal élők – sajátos igényeit. Az uniós stratégiai keret olyan átfogó közelítésmód térnyerését ösztönzi, mely figyelembe veszi, hogy az identitás különböző összetevői együttesen hogyan súlyosbíthatják a diszkriminációt.

A stratégiai keret a romák társadalmi befogadásának általános érvényesítése mellett hangsúlyt fektet azokra az egyes szakterületeken hozandó célzott intézkedésekre is, amelyek elősegítik, hogy a romák ugyanúgy igénybe tudják venni az alapvető szolgáltatásokat és élni tudjanak jogaikkal, mint a többségi társadalom tagjai.

Esélyegyenlőség: tegyünk azért, hogy mindenki számára valósággá váljon!

Ha szeretne bővebben tájékozódni erről az új kezdeményezésről, tekintse meg az új uniós romastratégiai keretet útjára indító magas szintű digitális konferencia prezentációit és megbeszéléseit.

A romák egyenlőségét, valamint társadalmi befogadását és részvételét előmozdító, 2020 utáni kezdeményezés előkészítése

A nemzeti romaintegrációs stratégiák 2020-ig tartó uniós keretrendszerét követő új keret a Covid19-világjárvány tanulságainak figyelembevételével készült el.

A Bizottság célzott konzultációt folytatott a fő érdekelt felekkel a jövőt érintő kérdésekről. A konzultáció során beérkezett válaszok hasznos adalékul szolgáltak az új kezdeményezés kidolgozásához.

A 2020 utáni időszakra szóló új stratégiai keret előkészítése

A romákkal kapcsolatos uniós stratégiai keret értékelése

A Bizottság elvégzi az uniós romastratégiai keret félidős és utólagos értékelését.

Jelentések

A Bizottság kétévente időszakos ellenőrzési jelentést ad ki.

A tagállamoknak 2023-tól kezdődően kétévente jelentést kell tenniük a romákra vonatkozó nemzeti stratégiáik végrehajtásáról. Az uniós szinten egységes mutatókra épülő jelentésben a tagállamoknak be kell számolniuk arról is, milyen intézkedéseket hoztak a romák egyenlőségének, valamint társadalmi befogadásának és részvételének elősegítésére. A jelentésnek arra kell összpontosítania, hogy milyen mértékben sikerült végrehajtani a nemzeti stratégiákban meghatározott kötelezettségvállalásokat és elérni adott esetben a kitűzött célértékeket. Ezeket a jelentéseket nyilvánosságra kell hozni egyrészt az átláthatóság javítása érdekében, másrészt azért, hogy a tagországok tanulhassanak egymástól.