Példaképeim

Példaképeim akik egész életük során megpróbálták a társadalmi kirekesztettséget és a rasszizmust csökkenteni megosztott társadalmunkban. Életükkel, munkájukkal és művészetükkel maradandót alkottak!

Mindig emlékezni fog rájuk a világ. Köztük én is nagy tisztelettel! Nevük beíródott a világ történelmébe.

Ifj. Rostás-Farkas György

Soha ne a származás vagy a bőrszín alapján ítélkezz, mindig a belső tulajdonságokat tartsd szem előtt!
Akinek a tudás megszerzése túl drága, az vajon számolt-e a tudatlanság költségeivel?

Martin Luther King, Jr. (Atlanta, Georgia, 1929. január 15. – Memphis, Tennessee, 1968. április 4.) amerikai baptista lelkész, polgárjogi harcos és politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik kiemelkedő vezetője. Célja a fehérek és afroamerikaiak jogi egyenlőtlenségének, az afroamerikaiakkal hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése volt. Beszédeiben, nyilatkozataiban és tetteiben mindig az erőszakmentességet hirdette, céljai eléréséért a polgári engedetlenség módszerét is alkalmazta. 1963. augusztus 28-án a Washingtoni Menetelés során megtartott Van egy álmom néven híressé vált beszéde óriási nyilvánosságot hozott a polgárjogi mozgalomnak, Kinget pedig a történelem egyik legnagyobb szónokává emelte. Martin Luther King 1968. április 4-én Memphisben (Tennessee) merénylet áldozata lett; agyonlőtték.

Mahatma Gandhi

Mohandász Karamcsand Gandhi, híveitől kapott tiszteletnevén Mahátma Gandhi (gudzsaráti: મોહનદાસ કરમચંદ ગાંધી; hindi: मोहनदास करमचंद गांधी; IAST: Mohanadās Karamacaṇd Gāṇdhī; IPA: ˈmoːɦənd̪aːs ˈkərəmtʃənd̪ ˈɡaːnd̪ʱi; Porbandar, Gudzsarát, 1869. október 2. – Újdelhi, 1948. január 30.) indiai jogász, politikai és spirituális vezető, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja.

Mohandász Karamcsand Gandhit a 20. század legnagyobb politikai és szellemi vezetői között tartják számon. Indiában a nemzete atyjaként tisztelik. Kifejlesztette és gyakorolta a szatjágraha alapelvét – ez a zsarnoksággal való szembeszegülés olyan módja, amelynek során a tömegek erőszakmentes polgári engedetlenséget gyakorolnak. Miközben országos mozgalmakat indított azért, hogy csökkentse a szegénységet, kiterjessze a nők jogait, vallási és etnikai harmóniát építsen, és kiküszöbölje a kasztrendszer igazságtalanságait, Gandhi kimagasló eredményességgel alkalmazta az erőszakmentes polgári engedetlenség alapelveit azért, hogy felszabadítsa Indiát az idegen uralom alól. Tetteiért gyakran börtönbe vetették – olykor évekre –, de 1947-ben elérte a célját, amikor India elnyerte a függetlenségét a brit uralom alól. Szellemi nagyságának köszönhetően a Mahátma, azaz „nagy lélek” szóval utalnak rá. A világ polgárjogi vezetői Martin Luther Kingtől Nelson Mandeláig Gandhit tekintették példaképüknek abban a küzdelmükben, hogy egyenlő jogokat vívjanak ki népük számára.

Nelson Mandela

Nelson Rolihlahla Mandela (Mvezo, 1918. július 18. – Johannesburg, 2013. december 5.[1]) a Dél-afrikai Köztársaság első feketebőrű elnöke. Korábban apartheidellenes aktivista, az Afrikai Nemzeti Kongresszus és az Umkhonto we Sizwe katonai vezetője. Apartheidellenes tevékenysége miatt 27 évet börtönben töltött; nagy részét a Robben-szigeten.

Barack Obama

Ifj. Barack Hussein Obama (Honolulu, Hawaii, 1961. augusztus 4. –) amerikai jogász és politikus, az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke 2009. január 20. és 2017. január 20-a között. A Demokrata Párt jelölését hosszú előválasztási küzdelem után szerezte meg. Obama volt az első, nagy politikai párt színeiben induló afroamerikai elnökjelölt az Egyesült Államokban, és ő lett az ország első színes bőrű elnöke, de a 2008-as elnökválasztás során számos további rekord is megdőlt.

Malcolm X

Malcolm X (Omaha, Nebraska, 1925. május 19. – New York, New York, 1965. február 21.) (eredetileg Malcolm Little, másként El-Hajj Malik El-Shabazz) amerikai muzulmán pap, fekete nacionalista, emberjogi aktivista. Hívei az afroamerikaiak jogaiért fáradhatatlanul küzdő embernek tartották, aki a lehető legkeményebb szavakkal kritizálta a fehér amerikaiakat a feketék ellen elkövetett sérelmek miatt. Kritikusai azzal vádolják, hogy beszédeiben rasszista nézeteket vallott és erőszakra buzdított. A 20. századi amerikai történelem egyik legmeghatározóbb afroamerikai személye.

2 PAC

Tupac Amaru Shakur (művésznevén 2Pac és Makaveli) (New York, 1971. június 16. – Las Vegas, 1996. szeptember 13.) amerikai rapper és színész. Albumai több mint 75 millió példányban keltek el világszerte, 2010-es adatok szerint. Minden idők egyik legnagyobb rapperének tekintik. A Rolling Stone magazin 86. helyre rangsorolta a Minden idők legnagyszerűbb előadói listáján.

Legtöbb dalszövege az erőszakkal teli gyermekkoráról, a gettó nehézségeiről, a rasszizmusról, társadalmi problémákról vagy éppen más rapperekkel való nézeteltéréseiről szól. Karrierjét roadie-ként kezdte, de volt háttértáncos, valamint MC volt a Digital Underground nevű alternatív hiphop csapatban.

II. János Pál pápa

Szent II. János Pál pápa (latinul: Ioannes Paulus PP. II; olaszul: Giovanni Paolo II; lengyelül: Jan Paweł II; született: Karol Józef Wojtyła Loudspeaker.svg kiejtése✩; Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.) a katolikus egyház feje 1978-tól haláláig.

II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz származású, és az összes addigi pápa között a legelső, aki egy szláv nép fia. Ezért különösen magáénak érezte azoknak a népeknek a felhívását, akikhez a két szent testvér, Cirill és Metód fordult.

Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.

Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát.[7] 2004-ben pedig boldoggá avatta IV. Károlyt.

II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddigi legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.

Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg, majd 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján került sor, XXIII. János pápával együtt.

Kalkuttai Boldog Teréz

közismert nevén Teréz anya (születési neve albánul: Agnes Gonxha Bojaxhiu; arománul: Agnesa/Antigona Gongea Boiagi; Szkopje, 1910. augusztus 27. – Kalkutta, 1997. szeptember 5.) vlach, pontosabban a mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élő aromán és cigány nemzetiséghez tartozó, római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója, a Nobel-békedíj (1979) és számos magas kitüntetés tulajdonosa, aki Kalkutta szegényei között végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kiváltotta.

Charles Darwin

Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet egyik kidolgozója és névadója, George Darwin angol természettudós apja, Charles Galton Darwin fizikus nagyapja. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Darwin”.

Charles Darwin evolúciós elmélete három pilléren nyugszik. Az első pillér a fajok egyedeinek változatossága. A második az élőlények potenciális szaporodóképessége, vagyis a fajok egyedeinek az a sajátossága, hogy számuk „mértani haladvány” szerint, egyre gyorsuló mértékben növekedik. A harmadik az a tény, hogy a számbeli növekedésre való hajlam ellenére a populációk egyedszáma a valóságban többé-kevésbé állandó. Ez utóbbi két tényből – a potenciális szaporodóképességre való hajlamból és a környezet eltartóképességéből – vonta le Darwin azt a következtetését, hogy a fajok – populációk – egyedei között versengés folyik a létért, a fennmaradásért, a növekvő egyedszám miatt szűkössé váló erőforrásokért. A létért való küzdelemben az egyedek nem egyformán sikeresek, egyes változatok előnyben vannak másokkal szemben. Az előnyösebb, rátermettebb változatok több táplálékhoz jutnak, nagyobb valószínűséggel szaporodnak, és örökítik át tulajdonságaikat a következő nemzedékre. A kevésbé rátermett egyedek szaporodási esélyei kisebbek, ezért tulajdonságaikat kisebb valószínűséggel örökítik. „A fennmaradásnak ezt az elvét, avagy másképpen a legalkalmasabbak fennmaradását neveztem én természetes kiválasztásnak. Ez formál minden egyes lényt egyre tökéletesebbé szerves és szervetlen életkörülményeihez; és ez vezet a legtöbb esetben ahhoz, amit szervezettségében fejlődésnek kell tekintenünk” – írta Darwin A fajok eredete című művében 1859-ben