Orbán Viktor

1984-ben több társával megalapította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget, amelynek egyik szerkesztője is volt. 1987 novemberétől szociológus gyakornokként előbb továbbképzések szervezésében vett részt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében, majd 1988 áprilisától a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa lett. 1989 és 1990 között az oxfordi Pembroke College-ban tanulmányozta az angol liberális politikai filozófia történetét.

1963. május 31-én született Székesfehérváron, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1977-ben családja Székesfehérvárra költözött. 1981-ben érettségizett a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán. 1981-1982-ben sorkatonai szolgálatot teljesített Zalaegerszegen. 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). Az egyetem elvégzése után, 1987 és 1989 között Szolnokon lakott.

Az 1988. március 30-án megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig egyik szóvivője. 1988 októberében a szervezet I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották, mely tisztséget 1989 októberéig látta el. 1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével – amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte – vált országosan és Európa-szerte is ismert politikussá. Ugyanennek az évnek a nyarán az ellenzéki tárgyalócsoport tagjaként részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain.

1990 óta a Magyar Országgyűlés képviselője. 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992 szeptemberében a Liberális Internacionálé alelnökévé választotta mainzi kongresszusán. 1993 januárjától a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja. 1993 májusában a Fidesz elnöke lett, mely tisztségében az 1994. július 9-i és az 1995. április 30-i (a párt nevét a Magyar Polgári Párt elnevezéssel kiegészítő) kongresszusokon is megerősítették. Irányítása alatt vált a Fidesz radikális ifjúsági politikai mozgalomból nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt, polgári néppárttá. Az 1994. évi országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

Az 1998. évi parlamenti választásokat követően a Fidesz – Magyar Polgári Párt–FKGP–MDF koalíciós kormány miniszterelnöke lett. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, így például a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, de több szimbolikus beruházás is, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő, a II. világháború óta torzóként álló Mária Valéria híd újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése.

A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökkent a pénzromlás, a költségvetési hiány és az államadósság is, az ország pedig akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül belépjen az euróövezetbe. 1999 márciusában a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz.

2000 februárjában tiszteletbeli szenátorává választotta a brüsszeli székhelyű Európai Művészeti Akadémia. 2001 májusában az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díjával tüntették ki Washingtonban, majd az év augusztusától a Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award birtokosa. 2001 novemberében átvette a Hanns Seidel Stiftung Franz-Josef Strauß-díját. 2002 szeptemberében elsőként kapta meg a Szent István-díjat Esztergomban. 2002 októberében az Európai Néppárt alelnökévé választották.

2003 májusában újra a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke lett, amely időközben szövetséggé alakult a jelentősen kibővült tagságának köszönhetően. 2004. március 16-án megkapta a Mérite Européen díj arany fokozatát, majd 2006-ban Esztergom város képviselő-testületétől díszpolgári címben részesült. 2006 márciusában az Európai Néppárt római kongresszusán újra megválasztották a szervezet alelnökének. 2006 tavaszán a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt miniszterelnök-jelöltjeként vett részt az országgyűlési választásokon. 2008-ban Pro Urbe díjjal tüntette ki Csíkszereda polgármestere.

2009 decemberében az Európai Néppárt bonni kongresszusán ismét megerősítették alelnöki tisztségében. A 2010. évi parlamenti választásokat követően a kétharmados többséget szerző Fidesz–KDNP pártszövetség miniszterelnöke lett. Második miniszterelnöki ciklusának meghatározó intézkedései az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése a határon túli magyarok számára, Magyarország Alaptörvényének elfogadása 2011. április 25-én, valamint az ország kivezetése a gazdasági válság okozta súlyos krízisből, többek között az eladósodott önkormányzatok adósságainak átvétele, a devizahitelesek megmentése, a Munkahelyvédelmi Akcióterv, valamint a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentés segítségével. Megújult a Zeneakadémia, az Erkel Színház és a Várkert Bazár épülete, s ekkor érkezett vissza Magyarországra a Seuso-kincs első fele is. 2011. január 1-től július 1-ig irányításával Magyarország látta el az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

2010 júniusában a Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn való megszervezéséért megkapta a kisváros legrangosabb elismerését, a Pro Urbe Díjat. 2012. október 3-án a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által alapított Bocskai István-díjban részesült, mellyel az oktatási intézmény szenátusa az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött szerepét ismerte el. 2013. május 31-én WHO-díjat kapott a dohányzás visszaszorítására irányuló erőfeszítései elismeréseként, és ugyanebben az évben november 21-én avatta díszdoktorává a tokiói Dzsószai Nemzetközi Egyetem is.

2014-ben a Fidesz–KDNP pártszövetség második kétharmados győzelmével ismét Magyarország miniszterelnöke lett. Immár harmadik kormányának legfőbb célkitűzése a munka alapú gazdaság megerősítése, tehát az előző négy évben megkezdett programok folytatása és kiteljesítése volt, melynek keretében például bevezetésre került a gyermekes családokat segítő Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok), elindult a Modern Városok Program, és tovább folytatódott a kis- és középvállalkozások, valamint a határon túli magyar közösségek támogatása. A fegyelmezett költségvetési politika és a beruházásokat segítő adókedvezmények hatására a ciklus során tovább csökkent az államadósság, rekordszintre szorult vissza a munkanélküliség, miközben folyamatosan növekedtek a bérek. 2017-ben Magyarország adott otthont a világ egyik legjelentősebb sporteseményének, az úszó-világbajnokságnak. Harmadik kormányzásához fűződik a 2015 nyarán Európára zúduló migrációs válság idején a déli határzár kiépítése, illetve a jogi határzár életbe léptetése, valamint a visegrádi országokkal kialakított szoros együttműködés a migrációval szembeni hatékony fellépés érdekében.

2015-ben megkapta a Lengyel Gazdasági Kamara Arany Ernyő-díját a lengyel és az európai gazdaság fejlődését elősegítő munkája elismeréseként, 2017. július 24-én pedig a FINA-díjat vehette át a szervezet elnökétől. Ugyanebben az évben a Krynicai Gazdasági Fórum az év emberének választotta.

2018-ban a magyar választópolgárok a Fidesz–KDNP-t harmadik alkalommal is kétharmados győzelemre segítették, melynek köszönhetően negyedszer is Magyarország miniszterelnöke lett. A kormányzás fókuszába többek között a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása, valamint a magyar hadsereg fejlesztése került. Elindult a Családvédelmi Akcióterv, amely számos módon és területen nyújt segítséget, különösen a kettő vagy több gyermeket vállaló magyar családoknak. 2019-ben pedig az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb szimbolikus beruházásaként elkészült az egykori Népstadion helyére épített Puskás Ferenc Aréna.

Nős, felesége Lévai Anikó jogász, öt gyermekük és öt unokájuk van.