Megvalósul-e egyszer a romák integrációja, kire szavazzunk a 2024-es önkormányzati választáson?

A magyar politikában mindig is nagyon fontosnak számított, a hátrányos helyzetű emberek és csoportok elérése, így többek között a romák felkutatása, és szavazatuk megszerzése, főleg az aktuális választások előtt de cserébe a valós roma integráció és felzárkóztatás elmaradt vagy legalábbis nagyon sokat várat magára…..

A roma és hátrányos helyzetű emberek szavazatainak a megszerzése a politikusnak nagyon népszerű téma, de igazi áttörő segítséget még az EU által biztosított fejlesztési milliárdok sem hoztak a hátrányos helyzetű, így a cigányok felzárkóztatása érdekében sem! Magyarországon a rendszerváltás óta nem jött létre komolynak vehető cigány párt, mivel nincs valódi érdekképvislet vagy roma mozgalom ami volt az 1970-es vagy 80-as években. Szinte hetente jönnek létre bal és jobb oldali roma civil szervezetek a saját érdekük és érdekérvényesítésük érdekében de áttörő segítséget a hátrányos helyzetű romáknak nem tudnak felajánlani. A rendszerváltás óta még nem jött létre a romák valós integrációjának az elősegítése érdekében országos vagy regionális felzárkóztató vagy munkahelyteremtő program, holott ezt előírja az Európai Unió. A szegénység és a diszkriminációt meg kell szüntesse Magyarország 2030-ig.

De ez minek köszönhető, tehetjük fel a kérdést jogosan?!

A közmunka program helyett munkahelyteremtés, felzárkóztatás, edukáció a megoldása a cigányok integrációjához!

A magyarországi cigányság a magyar lakosság közel 30%-át adja. A sikeres romák, vállalkozók, celebek és értelmiségiek mellett a többségi cigány családok háromnegyede a statisztikák szerint ma is mélyszegénységben él. A romák leszakadása az elfogadott stratégiák ellenére és az EU törekvései és elvárásai ellenére sem csökkent az elmúlt években.

A rendszerváltás környékén a romák polgárosodása volt a cél és a remény de ez tova szállott, ahogy a több milliárd felzárkóztatási Európai Unió által biztosított források is nagy része.

Egy napon lesz a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás Magyarországon.”Mostantól mindig egy időben tarthatják Magyarországon az európai parlamenti és az önkormányzati választást, így 9-10 milliárd forinttal olcsóbb lesz a lebonyolítás” – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.

Hogyan és milyen média felületeken érik el a pártok a cigányokat az online térben?

Ma már szinte nincs olyan ember akinek ne lenne Facebook profilja, sokszor még a gyerekek is regisztrálhatnak a Facebbokra megadva egy korábbi évet születésnapként, így számukra is elérhetővé válik a világ legismertebb amerikai alapítású közösségi hálózat. A cigányok körében is a legelterjedtebb kapcsolattartási forma lett a Facebookon való beszélgetés és a videóhívás. Magyarországon és a világ minden pontján az online térben ismerkednek az emberek, vásárolnak, rendelnek ételt, olvasnak és látják az aktuális politikai és közéleti híreket.

A közösségi média platformok már évek óta a pártok nélkülözhetetlen eszközei közé tartoznak. Tagadhatatlan azonban, hogy a közösségi média világa – és ezzel a politikában is betöltött szerepe – nagyon gyorsan változik. Ezt bárki tapasztalhatja, aki az előző évek során folyamatosan figyelemmel követte a pártok organikus eléréseinek számát a Facebookon, vagy a webhelyre érkező látogatókat a bejegyzésekből.

A parlamenti pártok rendszeresen alkalmazzák a közösségi médiát. Vessünk egy közelebbi pillantást arra, hogy miért egyre nagyobb kihívás a pártoknak is érvényesülni a közösségi médiában!

Facebook-A Legjobb kommunikáció az emberekkel

Aki követi a politikai eseményeket vagy tette ezt legalább a választások idején, az tisztában van vele, hogy a Facebookon igen komoly változások léptek érvénybe tavasszal. Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a felhasználók hírfolyamaiban ezentúl több olyan tartalom jelenik majd meg, ami a barátoktól, ismerősöktől, és családtagoktól származik, nem pedig a különböző hirdetésektől– ezektől szándékosan kevesebb tartalom lesz látható.

A Facebook tulajdonosának elmondása szerint a változtatás célja, hogy több érdemleges kommunikációra ösztönözzék ezzel a felhasználókat.Habár sokakat meglephetett a bejelentés, a legtöbbeket afféle kegyelemdöfésként érte, hiszen az organikus elérések számra már évek óta csökkenőben volt. Azonban május óta szinte lehetetlen úgy eléréseket gyűjteni a Facebookon, hogy az ember nem fizet tartalmai láthatóságáért.

Twitter-Rendszeresen törölt fiókok

Azok, akik a Twitteren is aktívak, észrevehették, hogy követőszámuk igen látványosan csökkent az elmúlt idők során – méghozzá gyakran egyik napról a másikra.Ennek jó oka van – a platformról több mint 70 millió gyanús, Spam célokra készült fiókot töröltek az elmúlt hónapokban, ami azt jelenti, hogy jó eséllyel a te követőbázisodból is sikerült kiszűrni néhány ilyen álprofilt. A nagy tisztogatást a Twitter is megszenvedte, piaci részesedésük ugyanis 8%-ot zuhant. Hosszútávon azonban mindenképpen jó, ha kevesebb ilyen jellegű profiltól kell tartanunk a platformon – az persze más kérdés, hogy milyen fényt vet egy márkára, ha egyik napról a másikra elveszíti követői egy látványos hányadát.

Instagram-Elrejtett márkás tartalmak

Százmilliók kedvenc képmegosztó platformja gyökeresen megváltozott, mióta egy nem időrendben, hanem algoritmus által vezérelt hírfolyamot kínál a felhasználóknak. A változtatás egyesek szerint gyakorlatilag megbénította a platformot.

A hírfolyam vezérelte algoritmus bevezetése persze nem meglepő, ha belegondolunk, hogy az Instagram is a Facebook tulajdonában áll. Ebből következik, hogy az Instagram algoritmusa is első sorban az ismerősök, barátok tartalmait részesíti előnyben a márkákéval szemben, ami persze kevesebb organikus elérést eredményez.

Miért érzik a közösségi platformok, hogy szükség van ezekre a változásokra?

A DailyMail felmérése szerint a millenáris korosztályba tartozók egyharmada véglegesen törölte közösségi profiljainak nagy részét – a leggyakrabban otthagyott platformok közé tartozik a Facebook és a Twitter is.

De miért? Kezdjük megunni a közösségi médiát? Miért hagyják ott a fiatalok azokat a platformokat, amelyek a legkényelmesebbek a közvetlen és közvetett kapcsolattartásra?


2024-ben egy napon lehet az európai parlamenti és az önkormányzati választás – közölte Kocsis Máté.

Az állam így 9-10 milliárdot spórolhat. A 2024-es magyarországi önkormányzati választást 2024. június 9-én tartják.A képviselőket és polgármestereket az alaptörvény értelmében kivételesen 4,5 évre (2024 őszétől 2029 tavaszáig) választják.

Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében 2024-től az Európa Parlamenti választással egy időben kell megtartani az önkormányzati választásokat Magyarországon. Ezért a szavazást a 2024-es magyarországi európai parlamenti választás napján tartják.

Az önkormányzati választáson a vármegyei (fővárosi) és helyi (kerületi) önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a főpolgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A vármegyei és helyi önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen/vármegyében van a lakóhelyük vagy bejelentett tartózkodási helyük, azaz életvitelszerűen ott élnek, vagy legalábbis három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak. A magyar állampolgárság nem feltétel, de hiányában regisztrálni kell. Nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Szintén feltétel a nagykorúság. A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

A választáson mindazok választhatóak, akik választójoggal rendelkeznek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhatnak a választáson; a helyben lakás nem feltétel.

A vármegyei közgyűlés választása: A választás szabályai a 19 vármegyében azonosak. A választás egyfordulós, listás.

A vármegyei közgyűlések képviselőinek száma a teljes vármegye lakosságától függ, bár a megyei jogú városokban élők nem szavazhatnak a vármegyei önkormányzat összetételéről. Legkevesebb 15 fős lehet egy közgyűlés, egyebekben 400 ezer lakosig minden 20 ezer fő után egy képviselő, efölött 700 ezer lakosig minden 30 ezer fő után egy képviselő, efölött pedig minden 40 ezer fő után egy képviselő.

Listát az a párt(szövetség) állíthat, amely a vármegyében a lakosság 0,5%-ának megfelelő számú ajánlást gyűjt össze. A mandátumkiosztás D’Hondt-módszerű, de mandátumot csak azok a pártok kapnak, amelyek a szavazatok 5%-át (közös listával 10, illetve 15%-át) elérik.

A települési önkormányzati választás: A közgyűlés választásának szabályai attól függnek, hogy a település lakossága meghaladja-e a 10 000 főt. A képviselő-testület létszáma itt is a település lakosságától függ. A polgármester, akit külön választanak meg, tagja és egyben vezetője is a közgyűlésnek, képviselő-testületnek.
Települések tízezer lakosig

Az ilyen települések mindegyike egy választókerületet alkot. Jelölt az lehet, akit a választók legalább 1%-a ajánlott. Szavazáskor az összes jelölt neve egy közös szavazólapon szerepel, a választópolgár pedig legfeljebb annyi jelöltre szavaz, mint ahány fős a képviselő-testület. Érvényesek azok a szavazólapok is, amelyeken ennél kevesebb jelölt neve mellé tettek a szavazók X-et (vagy keresztet). A képviselők a legtöbb szavazatot kapó jelöltek lesznek.

Települések tízezer lakos fölött: Az ilyen településeket egyéni választókerületekre osztották fel (számukat törvény határozza meg), a körzetben – ahol a jelöltséghez a lakosság 1%-ának ajánlása szükséges – a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz a képviselő.

A képviselővé nem vált jelöltek szavazatait pártonként összeadják (feltéve, hogy a párt a körzetek legalább felében állított jelöltet), és a Sainte-Laguë-módszerrel kiosztják róla a törvényben meghatározott mandátumszámot.

Csak az a lista kaphat mandátumot, amelyik a kompenzációs szavazatok számának (csak a listát állító pártokét összeadva) az 5%-át elérte. Az 5%-os küszöb két jelölő szervezet közös listájánál 10%-ra, három vagy több esetén pedig 15%-ra nő.

A polgármester-választás: A polgármester választás egyfordulós, jelöltté váláshoz jogszabályokban megszabott számú ajánlás kell: a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településeken a választópolgárok legalább 3%-ától, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgártól, míg a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgártól kellett ehhez ajánlást szerezni. A polgármester a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz.


Budapest: Budapesten a választók kerületi képviselő-testületet és polgármestert, valamint főpolgármestert választanak. A kerületi választási rendszer azonos a településivel, beleértve a polgármesterek megválasztását is.

Főpolgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta a főpolgármester-jelöltek közül; a jelöltté váláshoz azonban 5000 ajánlás szükséges.

A választás eredményeként felállt fővárosi közgyűlés tagjai: a huszonhárom kerület polgármesterei, kilenc kompenzációs listás jelölt, valamint a főpolgármester. A kompenzációs listánál a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat veszik figyelembe (a mandátumot nem kapó jelöltek szavazatait adják össze, amennyiben a párt a kerületek legalább felében – 12 – tudott jelöltet állítani), majd d’Hondt-módszerrel osztják ki a mandátumokat.