Rostás-Farkas György 2025.03.16.
Magyarországon mély és kódolt különbségek vannak a társadalom szerkezetében!
Egyre jobban nő a szegények és a kirekesztettek aránya
2022-ben 1,2 százalékpontos növekedés mellett már a népesség 19,6 százalékát érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata – ez 1,863 millió ember.
Emellett a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 9,1 százalékról 10,4 százalékra nőtt. Ezek az értékek 2015 minden évben csökkentek vagy stagnáltak, így a 2022-es emelkedéssel durván a 2018-as szintre pattantak vissza. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányának növekedése leginkább az alapfokú végzettségűeknél, a 17 év alattiaknál, a 65 év fölöttieknél és nyugdíjasoknál nőtt – már a középfokú végzettség is viszonylag biztos védettséget adott attól 2022-ben.
Háztartástípusok szerint a két vagy több gyerek jelenléte a legnagyobb kockázati tényező.
A szegénység kockázatának kitettek arányában a területi különbségek is nőttek, hiszen a fővárosban, a Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon csökkent a társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya. Viszont Észak-Magyarországon jelentős mértékben nőtt, 25 százalékról közel 32 százalékra – vagyis a térség népességének már majdnem az egyharmada érintett.
A súlyos anyagi és szociális deprivációban érintettek aránya Észak-Magyarországon 21,4 százalék, míg Budapesten durván 5 százalék.
Több mint tízéves csúcson az egyenlőtlenség mértéke
Mindebből következik, hogy a jövedelmi egyenlőtlenséget mérő, úgynevezett Gini-index sokéves csúcsra ugrott 2022-ben. Ez a mutató azt méri, hogy mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása a társadalomban, de nőtt az a mutató is, ami a legalsó és legfelső jövedelmi ötöd közötti különbséget ragadja meg. A Gini-index az eddigi 27,7-ről 29-re emelkedett, ez 2010 óta a legmagasabb érték.
A cigány gyermekek nem férnek hozzá a minőségi oktatáshoz, a munkaerő-piaci beilleszkedés hatásai miatt nem tudnak megfelelő mértékben tanulni vagy dolgozni, ami további szegénységhez, társadalmi kirekesztéshez, és az egészségügyi ellátás hiánya miatt rossz életkörülményekhez vezet.
A cigány gyermekek 68 %-a hagyja el idő előtt az iskolát, és mindössze 18% lép tovább lép tovább felsőoktatási intézménybe.
A kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés Magyarországon hamar eléri a romákat. A 18-35 év közötti roma emberek 63%-a sajnos nem foglalkoztatott!
A romák helyzete az elmúlt 30 évben nem javult, sőt nagy mértékben romlott. Jelenleg is nagyon rossz társadalmi-gazdasági körülmények között élnek, diszkriminációval, társadalmi kirekesztéssel és szegregációval kell szembesülniük nap mint nap!
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint a romák 80%-a továbbra is
a szegénységi küszöb alatt él.
A romák Magyarországon csak olyan munkalehetőségeket tudnak megkapni , amelyek alacsony státuszúak és jövedelműek, illetve nem rendelkeznek előrelépési vagy fejlődési lehetőségekkel!
A legtöbb esetben nem teljesen bejelentett, vagy kevesebb bérért bejelentett munkát kapnak, és ezek jelentős része is csak szezonális. Az oktatás és a nem megfelelő iskolai végzettség vezet a munkanélküliséghez és a mély szegénységhez kialakulásához.
A rasszizmus és az ellehetetlenítés hatalma
Ahhoz, hogy jobban megértsük mivel szembesülnek a magyarországi romák ahhoz vissza kellene menni jobban az időben! Egy biztos sajnos a mai napig nem oldódott meg a szegénység a nélkülözés a társadalmi kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés.
Uniós lépések az integráció érdekében
A Tanács 2013-ban ajánlást fogadott el a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről, amelynek fő célja a cigányellenesség megszüntetése és a szegénység csökkentése volt.
Az EU 2011-ben fogadta el a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerét, hogy előmozdítsa a romai emberek társadalmi-gazdasági integrációját. A Bizottság 2019-ben megvizsgálta az uniós keretrendszer sikerességét és azt, hogy az miként mobilizálta a romák integrációja érdekében az egyéb európai szakpolitikai, jogi és finanszírozási eszközöket. Az értékelés megállapította, hogy habár értek el sikereket, főként az oktatás területén, az integráció összességében csak kis mértékben valósult meg, aminek egyik fő oka a nem kötelező erejű lépések.
2020 októberében a Bizottság javaslatot tett a 2020–2030-as stratégiai keretre a romák integrációjának ösztönzésére, amelyet megerősített a Tanács 2021 márciusában elfogadott ajánlása a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről. Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) támogatja a marginalizált közösségek társadalmi és gazdasági integrációját, míg az állampolgári jogok és értékek egyenlősége program küzd a diszkrimináció minden formája ellen.
A 2022 áprilisában zajló heves plenáris vita során a képviselők hangsúlyozták, hogy a roma közösségek az EU-ban továbbra is rossz körülmények között élnek és korlátozottak a lehetőségeik, ezért további intézkedésekre szólítottak.
- Nagyon hosszú meteor húzott el éjjel felettünk 2025.04.27.Több másodpercen át lehetett követni a hosszú fényes csíkot húzó meteort.
