Magyarországnak minden körülmények között a magyar emberek védelme és biztonsága a legfontosabb

Roma Szeretetszolgálat/2022.09.17.

Szombaton rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

Gulyás Gergely elmondta, hogy ha a háború véget érne, vagy ha az EU az energetikai szankciók kivezetéséről döntene, már másnap felére csökkenne a gáz és az olaj ára.

A kormányülés közben tartott sajtótájékoztatón a miniszter azt mondta, a háború és az arra adott szankciós válaszok brutális energiaáremeléshez vezettek, ez pedig általános áremelkedést, inflációt okozott, a termékek, különösen az élelmiszerek ára megemelkedett és elszabadult a benzin és a dízel üzemanyagok ára is és rohamosan növekedtek a kamatok az elmúlt hónapokban.

A kormány már tavaly ősszel hozott intézkedéseket azért, hogy ezektől a káros jelenségektől meg tudja védeni a magyar családokat.

Fennmarad az árstop, a kamatstop, a rezsicsökkentés!

Az árstopok rendkívüli fenntartásának a helyzetét azzal indokolta, hogy amíg a szankciók hatályban vannak, nincs esély arra, hogy a helyzet javuljon. A magyar családok számára továbbra is lesznek olyan alapvető élelmiszerek, amelyek a válság előtti áron elérhetőek. A kamatokat a kormány féken tudja tartani, ami több tízezer családnak jelent komoly segítséget és bíznak abban, hogy a magyarországi üzemanyagárakat is féken tudják tartani. Elmondta, Európában Magyarországon a legolcsóbb az üzemanyag, ezzel segítik a családokat.

Arról is szólt, hogy az átlagfogyasztásig a rezsicsökkentést is megvédik és fenntartják.

Az elmúlt hónapok ijedtsége után, az első villany- és gázszámlák érkezésekor azt látni, hogy többen férnek bele a meghatározott átlagmennyiségbe, mint amennyien ezt korábban gondolták. Elmondta, hogy 150-180 ezer forintos támogatást tudnak adni a családoknak azzal, hogy nem kell a gáz és a villany piaci árát kifizetni. A miniszter elmondta, több hónapon át intenzív tárgyalásokat folytattak az Európai Bizottsággal.

A kormány az Európai Bizottság által kérteket vagy elfogadta, vagy ott ahol nem tudta elfogadni, sikerült mindkét félnek megnyugtató kompromisszumra jutni.

Elmondta, a kabinet szombati ülésén megtárgyalta és jóváhagyta ezeket a javaslatokat, amelyeket jövő hétfőn és pénteken benyújt az Országgyűlésnek.

A jogszabályok novemberben hatályba lépnek, azt követően szüntethetik meg a kondicionalitási eljárást – jelezte.

A miniszter szerint a kölcsönös bizalmatlanság helyett a kölcsönös bizalom irányába tett lépésnek tekinthető az a tárgyalássorozat, amely az elmúlt két hónapban a bizottsággal folyt.

Megjegyezte, az EB vasárnap kommunikálni fog ebben az ügyben, a megállapodásnak valóban része az is, hogy azokat a vállalásokat, amelyeket a magyar kormány tett, teljesíteni kell, valósággá kell válniuk.

Arra kérte az Országgyűlést, hogy részesítse előnyben azokat a törvényjavaslatokat, amelyek elfogadása után a kondicionalitási eljárás lezárható legyen.

Kitért arra is, hogy az EB-vel folynak a tárgyalások a helyreállítási alapról is, amellyel kapcsolatban a pályázatokat kiírták, a kifizetéseket is megkezdték, de a bizottsággal nem jött létre a megállapodás.

Elmondta, tárgyalnak és még nincsenek késében a következő hétéves uniós költségvetés operatív programjairól szóló partnerségi megállapodás megkötésében.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette: a kormány az energiaintenzív termelő kis- és közepes vállalkozásokat támogató programot fogadott el. Október 1-től indul a program és 2023 végéig tart.

Két fontos eleme van, az egyik a működési költségek, a másik pedig a beruházások támogatása mondta.

A működési költségek támogatása azt jelenti, hogy három hónapra októberre, novemberre és decemberre az energiaintenzív feldolgozóipari is és középvállalkozások kkv-k áram- és gázszámlája növekményének 50 százalékát kifizeti az állam! Hozzátette ha valakinek 10-ről 60-ra felmegy a számlája, akkor nem a hatvannak az ötven százalékát fizetik ki, hanem az 50-nek az 50 százalékát.

Mindezek mellett a kormány elindít egy energiaátállási, energiahatékonysági beruházás-támogatási programot, maximum 15 százalékos önerő támogatást adnak a kis és közepes vállalkozásoknak annak érdekében, hogy hosszú távon versenyképesek maradjanak, ezek a Széchenyi Kártya Programban támogatott kamatozás mellett hitelek vehetők igénybe beruházásokhoz de a bankok akár 20-30 százalékos önerőt is kérhetnek.

A vállalkozásoktól azt kérik, hogy a munkahelyeket őrizzék meg, az általuk foglalkoztatottak száma 2023 végével ne csökkenjen 90 százalék alá a jelenlegi szinthez képest.

Az uniós definíció szerint energiaintenzívnek tekintenek minden olyan vállalatot, amelynek az energiaköltsége a nettó árbevétel arányában 2021-ben 3 százalék felett volt. A programmal a feldolgozóipari kis és közép vállalkozásokat célozzák, azokat a cégeket amelyek a feldolgozóiparban működnek TEÁOR kód alapján, vagy árbevételük több mint 50 százaléka a feldolgozóiparból származik.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arra is kitért, hogy a kormány két másik programot egy gyármentő programot és egy új munkahelyvédelmi akciótervet is megtárgyalt, de ezekről még nem döntött.

A következő hetekben fogja ezeknek a programoknak kialakítani a keretrendszerét.

A gyármentő programban nagy energiaintenzív iparvállalatoknak, gyáraknak az energiahatékonysági beruházásait fogják támogatni. Itt már nincsen működési költségtámogatás, csak beruházási támogatás, azaz ha saját pénzből vagy hitelből egy cég meg akarja ezt valósítani, akkor ebben segítenek.

Az új munkahelyvédelmi akcióterv elindítását a miniszter azzal indokolta, hogy azt látják, hogy a néhány szektorban, ahol az energiaintenzitás különösen magas, az energiaárak elszabadulása miatt a vállalatok olyan nehéz helyzetbe kerülhetnek, hogy a munkahelyek, a munkaerő csökkentésével válaszolhatnak rá. Kiemelte a munkahelyeket meg kell őrizni, ezért nagyon fontosnak tartja a kormány az akcióterv elindítását.

Mintegy tízezer potenciális érintettje lehet a kis és közép vállalkozásokat érintő programnak. Mivel ezen cégeknek egyéb likviditási problémáik is adódhatnak, például a magasabb bérek kigazdálkodása miatt, a programot három hónap után értékelni fogja a kormány és dönt az esetleges folytatásáról mondta Nagy Márton.

116 energiaintenzív szektort azonosítottak, az a lényeg, hogy a kkv-k az energiaválság után is életképesek és versenyképesek maradjanak, és megvédjék a munkahelyeket – mondta.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kérdésre válaszolva közölte: a kormányülésen ő is támogatta az ársapkák fenntartását, ugyanakkor továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy ezek nem normál piaci beavatkozások.

Szerinte ugyanakkor jelenleg nem is normális piaci körülmények vannak, hiszen egy szankcióval terhelt energiaválságban vagyunk, az infláció emelkedik, a családok terhei növekednek. Jelezte: jelenleg az inflációban nem látják a fordulópontot, a jegybank előrejelzése szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció és csak 2023-ban várható a csökkenése.

Ilyen helyzetben, nézve a telet is, azt kell mondanom, nem indokolt az ársapkáknak a kivezetése – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek az intézkedések nem maradnak itt örökre, előbb-utóbb ki kell vezetni őket.

Megerősítette: az ársapkákat december 31-ig hosszabbították meg, a kamatstop pedig jövő év június végéig tart, hiszen félévente kerül meghosszabbításra.

Minden fával fűtő háztartás 10 köbméternyi fát vásárolhat a télre hatósági áron, a részletekről az agrárminiszter ad tájékoztatást vasárnap – számolt be Gulyás Gergely.

Úgy értékelt: az Európai Parlament által a héten meghozott Magyarországot elítélő döntés a magyar baloldal kísérlete arra, hogy az ország ne jusson uniós forrásokhoz. A több mint 5 millió forintot kereső képviselőik azon dolgoznak a nemzetközi szövetségeseikkel, hogyan akadályozhatják meg, hogy a magyar tanárok, a magyar egészségügy és a magyar gazdaság hozzájuthasson azokhoz a pénzekhez, amelyek járnak Magyarországnak, „ami a miénk” – fogalmazott a miniszter.

A pénzek folyósításával kapcsolatban azt mondta: az Európai Bizottságnak minden felvetésével kapcsolatban kompromisszum született. Kijelentette: ha Magyarország a vállalásait teljesíti, a kondícionalitási eljárás megszűnik.

Ez a kormány és minden állampolgár érdeke – szögezte le. A bizottság valóban leírja a szankcióit a nem teljesítés esetére, de azt is hozzáteszi, hogy ha a vállalások teljesülnek, az a bizottság valamennyi aggályát orvosolja. Erre lehet számítani, a kormány teljes nyugalommal várja a vasárnapi döntést – hangsúlyozta.

Fotó: MTI

Ifj.Rostás-Farkas György

elnök, újságíró, főszerkesztő