Készségek európai éve 2023

Roma Szeretetszolgálat/Világ Ifj.Rostás-Farkas György 2023.02.13.09:15.

Az Európai Bizottság 2023-at a készségek európai évévé nyilvánította. A munkaerőpiaci elvárásokhoz való alkalmazkodás elősegítése a svéd elnökség prioritásai között is szerepel.

Svédország 2023. január 1-jén vette át Csehországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, megkezdve ezzel az utolsó félévét a jelenlegi elnökségi triónak. A svéd elnökségi program négy fő prioritás köré épül, melynek egyik pontja Európa versenyképességének megőrzése és növelése. E célkitűzés megvalósításához hivatott hozzájárulni a készségek európai éve kezdeményezés, amelyre Svédország is figyelmet kíván fordítani elnöksége hat hónapja alatt.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tavalyi Európai Unió állapotáról szóló beszédében fogalmazta meg, hogy 2023 a készségek európai éve lesz. A változó munkaerőpiaci elvárások – különös tekintettel a zöld, illetve digitális átállásra – megkövetelik ugyanis az át- és továbbképzésbe való beruházást, csökkentve ezzel egyfelől a munkanélküliek arányát, másfelől a megfelelő kompetenciák révén növelve az Európai Unió versenyképességét. A legfrissebb adatok szerint, 2022-ben az uniós polgárok körében hat százalékos volt a munkanélküliek aránya, országonként azonban jelentős különbségeket lehetett megfigyelni. Míg Csehországban három százalék alatti volt ez az arány, addig Görögországban, illetve Spanyolországban tíz százalék feletti számról beszélhettünk.

A készségek európai éve kezdeményezés céljainak elérésében – ahogyan azt a svéd elnökség is kiemeli – az oktatás fontos szerepet tölt be. Mindezt már korábban felismerték a politikai döntéshozók, hiszen nem az idei esztendő az első alkalom, hogy a szükséges kompetenciák elsajátítására, új készségek kialakítására hangsúlyt helyeznek és ezt megjelenítik az oktatáspolitikai prioritások között. Az élethosszig tartó tanulás koncepciója, mely a folyton alakuló munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodás megkönnyítését emelte a középpontba, már az 1990-es években megfogalmazódott. Igazán jelentékennyé a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégiát követően vált, amelynek célja az Unió versenyképességének növelése volt, a tudásalapú társadalom megteremtése által. Ebben pedig az oktatás – és az élethosszig tartó tanulás – kiemelt jelentőséget kapott.

Az oktatási rendszerek digitalizálásáról szóló diskurzus a koronavírus-járványnak köszönhetően került előtérbe az elmúlt években, ám uniós szinten erre irányuló törekvések már az 1990-es évektől közepétől voltak, a diákok és oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztése pedig a 2000-es évek közepétől került a közösségi oktatáspolitika homlokterébe. Az európai uniós tagállamok tízéves időszakokra szóló célokat is kijelöltek e két területen, a referenciaszámokat közösen kell/kellett elérniük. A politikusok 2030-ig hatvan százalékra növelnék azon 25–64 éves polgárok arányát, akik egy évben legalább egyszer részt vettek valamilyen továbbképzésen, valamint azt szeretnék elérni, hogy az évtized végére az európai lakosság több, mint nyolcvan százalékának legyen alap-, vagy annál magasabb szintű digitális készsége.

A legfrissebb adatok alapján, 2021-ben a 25–64 esztendős lakosok 10,8 százaléka vett részt továbbképzésen, megfelelő digitális kompetenciával pedig az Unió lakosságának 53,9 százaléka rendelkezett. Látható tehát, hogy van még fejlődési lehetőségük a tagországoknak ezeken a területeken, amire ez az év, ha jól használják ki a kitüntetett jelentőségét, kiváló lehetőséget fog adni.

A készségek európai éve friss lendületet fog adni az egész életen át tartó tanulásnak, mely az álláskeresők és a vállalkozások szempontjából egyaránt előnyös, egyben elő fogja segíteni a zöld és digitális átállást, az innovációt és a versenyképesség javítását.

A versenyképesség javítása, a munkaerőpiaci részvétel növelése és a tehetségek kinevelésének és megtartásának előmozdítása

Ha a munkavállalók rendelkeznek a keresett készségekkel, az hozzájárul a fenntartható növekedéshez, fellendíti az innovációt és javítja a gazdasági szereplők versenyképességét. A készségek európai éve (2023) segíteni fog abban, hogy az Európai Unióban enyhüljön a szakemberhiány, mellyel a cégek – kiváltképp a kis- és középvállalkozások – szembesülnek. Előtérbe állítja az át- és továbbképzés szükségességét, segítve ezzel a munkavállalókat abban, hogy megszerezzék a minőségi állások betöltéséhez szükséges készségeket.

A zöld és digitális átállás új lehetőségeket nyit meg az emberek és az uniós gazdaság előtt.

A szakképzett munkavállalók jobb munkalehetőségek közül válogathatnak majd, és társadalmi szerepvállalásuk is kiteljesedhet. Ez fontos abból a szempontból, hogy a gazdasági helyreállítás, illetve a zöld és digitális átállás társadalmilag méltányos és igazságos legyen.

Új lendület az egész életen át tartó tanulásnak

A készségek európai éve friss lendületet fog adni azoknak az erőfeszítéseknek, melyek két, 2030-ra kitűzött uniós szociális cél elérésére irányulnak: egyrészt arra, hogy a felnőttek legalább 60%-a minden évben vegyen részt valamilyen képzésben, másrészt pedig arra, hogy a foglalkoztatottság aránya elérje a 78%-ot a munkaképes korosztályhoz tartozó lakosság körében.

A kezdeményezés hozzá fog járulni a digitális iránytű azon céljainak eléréséhez is, hogy 2030-ra az EU-ban a felnőttek legalább 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel és 20 millió IKT-szakember legyen alkalmazásban.

Jelenleg az uniós vállalkozások több mint háromnegyede számára jelent saját bevallása szerint nehézséget, hogy megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat találjon, ugyanakkor a felnőtteknek mindössze 37%-a vesz részt rendszeresen képzésben.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató azt jelzi, hogy Európában tíz felnőttből négy, a munkavállalóknak pedig egyharmada nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. A technológiai szakmákban és tanulmányi területeken alacsony a nők aránya: öt informatikai szakemberből csak egy nő, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek körében pedig csak minden harmadik nő. 77%Azoknak az uniós vállalkozásoknak az aránya, melyek saját bevallásuk szerint nehezen találnak megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat20 millióCélunk, hogy ennyi IKT-szakember álljon alkalmazásban az EU-ban 2030-ra 60%Az évente képzésben részt vevő felnőttek részaránya 2030-ra

Hogyan fogjuk mindezt megvalósítani?

Tervünk az, hogy az Európai Parlamenttel, az uniós tagállamokkal, a szociális partnerekkel, a foglalkoztatási szolgálatokkal, a kereskedelmi és iparkamarákkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a munkavállalókkal és a vállalkozásokkal együttműködve lendületet adjunk a készségfejlesztésnek helyi szinten.

Előmozdítjuk a nagyobb, eredményesebb és inkluzív beruházásokat a képzés és a továbbképzés területén.

A szociális partnerekkel és a vállalkozásokkal is együttműködve gondoskodunk arról, hogy a készségek igazodjanak a munkaerőpiaci igényekhez.

Összehangoljuk az emberek törekvéseit és készségeit a munkaerőpiaci lehetőségekkel, főképp a zöld és digitális átállás, valamint a gazdasági helyreállítás tekintetében.

Európába vonzunk megfelelő készségekkel rendelkező, tehetséges szakembereket, többek között a tanulási lehetőségek és a mobilitás elősegítése, valamint a képesítések elismerésének megkönnyítése révén.

A Bizottság kiemelt hangsúlyt fog fektetni a vonatkozó uniós kezdeményezésekre és azok finanszírozására, hogy támogassa az előremutató kezdeményezések széles körű, helyi szintű megvalósítását. Rendezvényeket és figyelemfelhívó kampányokat szervezünk, hogy a partnerek könnyebben tudjanak egymásnak ismereteket átadni a továbbképzés és az átképzés területén.

Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy még többen belépjenek a munkaerőpiacra, különös tekintettel a nőkre és a fiatalokra, mindenekelőtt azokra, akik nem vesznek részt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben.

A készségfejlesztés támogatását szolgáló uniós kezdeményezések

A készségek európai éve kapcsán az EU több, korábban elindított kezdeményezésre fog építeni. Az alábbiakban bemutatunk néhányat ezek közül:

Az európai készségfejlesztési program a készségfejlesztés uniós együttműködési kerete, mely segíti az egyéneket és a vállalkozásokat készségeik gyarapításában, fejlesztésében és kamatoztatásában.
A készségfejlesztési paktum keretében, mely ezer tagot számlál és 14 nagy léptékű stratégiai ágazati partnerséget tömörít, vállalás született hatmillió ember továbbképzésére.
Az egyéni tanulási számlákról és a mikrotanúsítványokról szóló tanácsi ajánlások segítenek abban, hogy az emberek rugalmasabb és célzottabb módon frissítsék, illetve új képességekkel egészítsék ki a készségeiket.
A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció a digitális készségek hiányát hivatott orvosolni azzal, hogy összefogja az összes érdekeltet a tudatosság növelése és a digitális készségek fejlesztését célzó képzések ösztönzése érdekében.
A digitális készségek és munkahelyek európai platformja, mely az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében kezdte meg működését, információkat, valamint erőforrásokat – köztük egy önértékelési eszközt – kínál a digitális készségek területén.
Az uniós tagállamokkal a digitális oktatásról és készségekről folytatott strukturált párbeszéd keretében az érdekeltek megvitatják, hogyan lehet új digitális technológiákat meghonosítani az oktatás területén, és elősegíteni a digitális készségek fejlesztését.
Az új európai innovációs menetrend egy kiemelt kezdeményezés és egy intézkedéscsomag megvalósítását szorgalmazza azzal a céllal, hogy megteremtse a megfelelő keretfeltételeket a munkavállalók tehetségének kibontakoztatásához.
Az egyetemekre vonatkozó európai stratégia több intézkedési javaslatot is megfogalmaz annak érdekében, hogy a tanulók széles köre, köztük az egész életen át tartó tanulásban részt vevők magas szintű és időtálló készségeket sajátítsanak el.
Az uniós tehetségbázis és a kiválasztott harmadik partnerekkel kialakítandó tehetséggondozási partnerségek segíteni fognak abban, hogy a munkaadók és az Európában dolgozni kívánó munkavállalók egymásra találjanak.

A készségek uniós finanszírozása

Jelentős uniós finanszírozás és technikai támogatás áll rendelkezésre a továbbképzésbe és az átképzésbe történő beruházások céljaira:

A 2021–2027-es időszakra több mint 99 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) az emberekbe való befektetés legfőbb uniós eszköze.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatás nyújtható a tagállami reformokhoz és beruházásokhoz, többek között a készségfejlesztés és a munkahelyteremtés területén.
A Digitális Európa program 580 millió euróval támogatja a magas szintű digitális készségek elsajátítását, és támogatja egy digitális szakértőkből álló tehetségbázis kialakítását.
A Horizont Európa – a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, az Európai Innovációs Tanács és az Európai Technológiai Intézet révén – támogatja a kutatók, a vállalkozók és az innovátorok készségeinek fejlesztését.
A 26,2 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Erasmus+ program támogatja a szakképzésben részt vevő tanulók és a szakképzést végző szakemberek személyes és szakmai fejlődését, valamint az ezzel foglalkozó intézményeket, és finanszírozást biztosít európai egyetemek számára.

További programok, amelyek egyebek mellett a készségfejlesztést is támogatják: az InvestEU program, az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Igazságos Átmenet Alap, az Európai Szolidaritási Testület, a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program, a Modernizációs Alap, a Technikai Támogatási Eszköz, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz.

Következő lépések

Az Európai Parlament jelentésének elfogadását követően a két társjogalkotó – az Európai Parlament és a Tanács – tárgyalásokat kezd majd a készségek európai évéről szóló határozat elfogadása érdekében, és ennek során figyelembe fogja venni az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága véleményét.

Idővonal

2023. február 6.Szavazás az Európai Parlament EMPL bizottságában
2022. december 8.A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) miniszterei megállapodnak a 2023-as évet a készségek európai évének nyilvánító határozatra irányuló javaslattal kapcsolatos tanácsi álláspontról
2022. október 12.A Bizottság elfogadja a készségek európai évére (2023) vonatkozó javaslatát