Fidesz-Magyar Polgári Szövetség

A Roma Szeretetszolgálat,

Cigány Tudományos és Identitásőrző Szövetség,

Roma Media Center

elkötelezett támogatója, hirdetője és szövetségese a Fidesz-KDNP pártnak.

35 Éves Lett a Fidesz-Isten Éltesse

UTAZÁSOM

Egy kis magyar faluból jutottam el az oxfordi jogi tanulmányokig, később ellenzéki vezető és kormányfő lettem. Bár úgy gondolom, hogy a magas pozíciók betöltése önmagában nem érdem, a kíváncsiság és a másoktól való tanulásra való hajlandóság elengedhetetlen a sikerhez bármilyen területen.ű

A képhez tartozó alt jellemző üres; signature.png a fájlnév

Orbán Viktor egy kis magyar faluból indulva először oxfordi diák, később a politikai ellenzék vezetője, végül hazáját rajongásig szerető miniszterelnöke lett a Fidesz-KDNP kormány élén. Összefoglalónkban a magyar kormányfő életének, nemzeti hitvallásának, Európa keresztény kultúrájáról alkotott nézeteinek és nyilvános beszédeinek legfontosabb részleteit gyűjtöttük össze.

MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKÉNEK ÉLETÚTJA
Orbán Viktor 1963. május 31-én született Székesfehérváron, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1981-1982-ben sorkatonai szolgálatot teljesített Zalaegerszegen. 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak.

https://romacharity.com/orban-viktor/

1984-ben több társával megalapította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget, amelynek egyik szerkesztője is volt. 1989 és 1990 között az oxfordi Pembroke College-ban tanulmányozta az angol liberális politikai filozófia történetét.

Az 1988. március 30-án megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig egyik szóvivője, 1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével – amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte – vált országosan és Európa-szerte is ismert politikussá.

1990 óta a Magyar Országgyűlés képviselője. 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője volt, majd 1993 májusában a Fidesz elnöke lett, mely tisztségében az 1994. július 9-i és az 1995. április 30-i kongresszusokon is megerősítették. Irányítása alatt vált a Fidesz radikális ifjúsági politikai mozgalomból nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt, polgári néppárttá.

Az 1998. évi parlamenti választásokat követően a Fidesz – Magyar Polgári Párt–FKGP–MDF koalíciós kormány miniszterelnöke lett.

A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, így például a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, de több szimbolikus beruházás is, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő, a II. világháború óta torzóként álló Mária Valéria híd újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése.

A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökkent a pénzromlás, a költségvetési hiány és az államadósság is, az ország pedig akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül belépjen az euróövezetbe.

1999 márciusában a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként aláírta Magyarország csatlakozását a NATO-hoz.
2000 februárjában tiszteletbeli szenátorává választotta a brüsszeli székhelyű Európai Művészeti Akadémia. 2002 októberében az Európai Néppárt alelnökévé választották.
2003 májusában újra a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke lett, amely időközben szövetséggé alakult a jelentősen kibővült tagságának köszönhetően.
A 2010. évi parlamenti választásokat követően a kétharmados többséget szerző Fidesz–KDNP pártszövetség miniszterelnöke lett.

Második miniszterelnöki ciklusának meghatározó intézkedései az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése a határon túli magyarok számára, Magyarország Alaptörvényének elfogadása 2011. április 25-én, valamint az ország kivezetése a gazdasági válság okozta súlyos krízisből, többek között az eladósodott önkormányzatok adósságainak átvétele, a devizahitelesek megmentése, a Munkahelyvédelmi Akcióterv, valamint a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentés segítségével. Megújult a Zeneakadémia, az Erkel Színház és a Várkert Bazár épülete, s ekkor érkezett vissza Magyarországra a Seuso-kincs első fele is.

2014-ben a Fidesz–KDNP pártszövetség második kétharmados győzelmével ismét Magyarország miniszterelnöke lett.

Harmadik kormányának legfőbb célkitűzése a munka alapú gazdaság megerősítése, tehát az előző négy évben megkezdett programok folytatása és kiteljesítése volt, melynek keretében például bevezetésre került a gyermekes családokat segítő Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program, és tovább folytatódott a kis- és középvállalkozások, valamint a határon túli magyar közösségek támogatása.

A fegyelmezett költségvetési politika és a beruházásokat segítő adókedvezmények hatására a ciklus során tovább csökkent az államadósság, rekordszintre szorult vissza a munkanélküliség, miközben folyamatosan növekedtek a bérek. 2017-ben Magyarország adott otthont a világ egyik legjelentősebb sporteseményének, az úszó-világbajnokságnak. Harmadik kormányzásához fűződik a 2015 nyarán Európára zúduló migrációs válság idején a déli határzár kiépítése, illetve a jogi határzár életbe léptetése, valamint a visegrádi országokkal kialakított szoros együttműködés a migrációval szembeni hatékony fellépés érdekében.

2018-ban a magyar választópolgárok a Fidesz–KDNP-t harmadik alkalommal is kétharmados győzelemre segítették, melynek köszönhetően negyedszer is Magyarország miniszterelnöke lett.