Augusztus 2. A Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapja

Roma Szeretetszolgálat/Belföld/Ifj.Rostás-Farkas György 2023.08.02. 11:12

A Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusának határozata alapján lett a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja augusztus 2. A szervezet kezdeményezte, hogy augusztus 2-án, délben, egyperces csenddel emlékezzenek meg a holokauszt cigány áldozatairól a világ minden pontján a második világháború során származásuk miatt üldözött és meggyilkolt roma áldozatokról.

Egykori táborlakó így emlékszik vissza az eseményekre: „Egyik éjjel a férfiak tábora több ezer ember kiabálására ébredt. Amint kiléptünk a barakkokból, láttuk, mi történt. A cigányok táborát fényszórók világították meg, a cigány férfiakat, nőket és gyerekeket az SS-ek sorba állították ötösével, hogy a krematóriumba vigyék őket. A cigányok minden erejükkel ellenálltak, olyan hangosan kiabáltak, hogy egész Birkenauban hallatszott. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt.

Az eseményről a világ számos országában megemlékeznek.

Az emléknapon az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor területén koszorúzást, Magyarországon virrasztást rendeznek az áldozatok emlékére, emellett megemlékeznek a 2008–2009-es romagyilkosságok áldozatairól is. Budapesten az Országos Cigány Önkormányzat Dohány utcai székháza falán elhelyezett emléktáblánál, valamint IX. kerületi Nehru parton, a holokauszt cigány áldozatainak emlékművénél tartanak megemlékezést, koszorúzást. A Holokauszt Emlékközpont Páva utcai székhelyén, az Áldozatok Emlékfalánál gyertyákat gyújtanak a meggyilkolt cigányok emlékére. Az emlékközpont, ezen a napon éjszakai nyitvatartással várva a látogatókat.

Európa több országában a romák már az 1920-as években gyűlöletbeszéddel, diszkriminatív rendelkezésekkel és zaklató rendőrségi intézkedésekkel szembesültek. Egy évtized múltán Németországban már deportálásukra, teljes jogfosztásukra is sor került. Az 1940-es években pedig a Harmadik Birodalom roma lakossága a zsidósághoz hasonlóan embertelen megaláztatást és méltánytalanságokat volt kénytelen elviselni, elszenvedni.

Magyarországon viszonylag korán születtek cigányellenes rendelkezések.

1938-ban már a romák, mint népcsoport megbízhatatlanná nyilvánításáról rendelkeztek és utasították a rendőri hatóságokat, hogy ha kell, szigorúan lépjenek fel ellenük. 1944-ben legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. Kisebb roma csoportok már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba kerültek, augusztusban pedig cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. Több településen tömeggyilkosságokra került sor, így például Dobozon, Várpalotán, Lajoskomáromban vagy Lengyelben. A fajüldözés összességében több százezer cigány származású embert, a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette.

Sajnálatos módon napjainkban is szemtanúi lehetünk különböző neonáci, újfasiszta és paramilitáris csoportok cigányellenes megnyilvánulásainak, sőt támadásainak, amelyek sokszor halálos áldozatot is követeltek. Hazánkban ezért ezen a napon nem csak a második világháború során meggyilkolt áldozatokra emlékezünk.

Napra pontosan hetvenkilenc évvel az auschwitz-birkenaui tragédia után, 2009. augusztus 3. hajnalán kislétai házában sörétes puskával agyonlőtték Balog Máriát, és súlyosan megsebesítették akkor tizenhárom éves lányát. A rasszista indítékkal elkövetett, romagyilkosság sorozatként elhíresült támadások részeként a bűnözők két év alatt összesen kilenc alkalommal követtek el fegyverekkel és Molotov-koktélokkal cigányok elleni merényletet, s összesen hat ember életét oltották ki. De rasszista erőszak tragikus jele volt az is, hogy 2018 júniusában Nyugat-Ukrajnában neonáci csoportok romák sérelmére több támadást követtek el, június 23-án pedig megöltek egy magyar ajkú ukrajnai roma fiatalembert, rokonait pedig megsebesítették.